Velünk, nőkkel, gyakran előfordul, hogy olyasvalakire vágyunk, aki nem viszonozza érzéseinket vagy legalábbis nem úgy, ahogy mi szeretnénk. Úgy érezzük, megtaláltuk az igazit, senki mást nem tudunk elképzelni magunk mellett, titkon már az esküvőt és a közös családot tervezgetjük, a másik oldalról meg semmi. Ez olyan...érthetetlen, elfogadhatatlan és végtelenül szomorú.

Mielőtt még teljesen elmerülnél az önsajnálatban, olvass tovább, segítek rávilágítani, hogy mégis hogyan történhetett ez épp Veled?! És még számtalan nővel rajtad kívül. Nyugi!

Mivel magam is éltem már át ilyet és rengeteg az enyémhez hasonló történet néztem, hallgattam végig, sokat töprengtem azon, hogy mégis: miért?! Szebbnél szebb kedves, aranyos, okos, jó humorérzékű, cuki, szerethető lányok és mind ugyanúgy jártak. Legalább egyszer. Annyi férfi szeretné, elvenné őket, tervezgetné velük az esküvőt és a családalapítást, csak pont az az egy nem, akit ők szeretnének. Ha nektek is van legalább egy olyan barátnőtök, akibe nem lett fülig szerelmes a kiszemeltje első látásra, akkor talán már ti is feltették magatokban ezt a kérdést, és próbáltatok valamilyen épkézláb magyarázatot adni a történtekre. Olyat ami valamivel jobban hangzik, mint a  "csak" vagy "az élet nem habos torta". Én megpróbáltam. Sokat töprengtem ezen és a következőre jutottam.

Három oka lehet annak, hogy nem sikerült meghódítanod szíved választottját.

1. Az első, hogy tévedtél. Rossz helyen kapirgálsz, és nem is ő a nagy ő. Nem volt még olyan, hogy valakiért teljesen oda voltál, aztán nagy nehezen kiheverted, és pár év múlva meg már nem értetted, hogy mi tetszett benne annyira, hogy is gondolhattad, hogy ő álmaid férfija és áldottad az eget, hogy nem jött össze? Hát nekem volt. Nem jött össze, iszonyúan fájt, mélységesen elszomorított, majd továbbléptem és egy pár év múlva úgy örültem, hogy így alakult. Mi, nők, hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a férfiakra, mint egy csokira éhes lelkes kisgyerek egy doboz bonbonra. Kiszemezgetjük azt az egy-két apró darabkát, amelyiket valóban szeretünk, és azt gondoljuk, hogy mi szeretjük, sőt, egyenesen imádjuk azt a doboz csokit. Ez különösen akkor van így, ha tetszetős a csomagolás. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni azokról a részekről, amelyeket egyáltalán nem kedvelünk. Pedig sokkal reálisabb lenne az összkép, ha azokat is számításba vennénk, és összegeznénk, hogy valójában mekkora részét is szeretjük az egésznek. Egy gyors fejszámolással könnyen lehet, hogy az jönne ki, hogy nem is annyira jön be nekünk az a doboz csoki, illetve férfi, és bizony nem ő az, akit sok-sok év múlva is szívesen nézegetnénk a TV előtt a kanapén ücsörögve. A férfiak ettől sokkal finnyásabbak. A csomagolás őket is gyakran megtéveszti, és megzavarja abban, hogy jó döntést hozzanak, olyat, amivel nagy valószínűséggel évek múltán is egyetértenek, de az ő étvágyukat akár egyetlen olyan aprócska darabka is végképp el tudja venni, amit nagyon nem kedvelnek. És itt jön a második lehetséges ok.

2. Nézz tükörbe! Tudom, ez elsőre fáj. Igen rosszul hangzik. De ha jobban belegondolsz, lehet, hogy tényleg van olyan tulajdonságod, szokásod, amely kiábrándítja és messzire űzi azokat a férfiakat, akik neked bejönnének. Mik lehetnek ezek? Elsőnek ismét saját példát hoznék. Előző barátaim nem kifejezetten kedvelték bennem, hogy féltékeny voltam (még ha nem is feltétlen alaptalanul). Lássuk be, ki szereti, ha folyton elszámoltatják. Ráadásul ha a bizalom nincs meg egy kapcsolatban, akkor az olyan, mint ha ingatag talajra próbálnánk meg felhúzni egy takaros kis házikót. Nem fog menni. Épp ilyen negatív lehet, ha valaki folyton másokkal flörtöl, és még jó, ha beéri ennyivel.... Akár mi is az oka, ha ez rád is jellemző, találd meg az okát, és hagyj fel ezzel! Ez senkinek nem jó, hidd el! Neked se, és neki se. Ezen kívül, tapasztalataim szerint, a férfiak nehezen viselik a drámát a magánéletükben (is), rosszul érzik magukat egy kapcsolatban, ha folyton olyan érzetük van, mint ha egy érzelmi hullámvasúton ülnek és nem tudják, mi várja őket, ha legközelebb találkoztok. Hamar elfáradnak abban, hogy megpróbáljanak igazodni az aktuális hangulatodhoz. Szóval ne akadj ki folyton mindenen! Ha valami bánt, akkor is próbálj meg uralkodni magadon, higgadj le, és keress egy alkalmas pillanatot arra, hogy értelmesen megbeszélhessétek, mi is a gondod azzal, hogy nem viszi ki a szennyest vagy hogy a héten már harmadszor tölti az estéjét a haverjaival, kollégáival, ismerőseivel (=másokkal) helyetted. És még valami. Számomra teljesen felfoghatatlan, hogy ez miért számít a XXI. században, amikor annyi hasznos háztartási gépet feltaláltak már, egy csomó ember szívesen vállal takarítást megfizethető áron és annyi, de annyi helyen lehet enni, sőt még rendelni is, de az a helyzet, hogy nekem is rá kellett jönnöm, a férfiak döntő többsége még mindig igen csak régimódi ezen a téren. Szóval ha te nem vagy egy házi tündér, akkor két választásod van: vagy olyan férfit keresel, aki nem áradozik a mama főztjéről és nem úgy ejti ki azt a szót, hogy "házi" (persze nem a pálinkára, hanem valamilyen ételre gondolva) mint mi azt, hogy "mennyei" és az összes ilyet egyszerűen elengeded vállalva azt, hogy lényegesen kisebb merítésből szemezgethetsz majd vagy...megpróbálsz változtatni ezen, és legalább néhány gyors és egyszerű tuti receptet begyakorolsz olyan szinten, hogy az bármikor bevethető legyen.

3. Aztán még az is lehet, hogy azért nem szeretett beléd, mert nem vagy elég szép. Na, ez baromság! Felejtsd el! Én is beleestem már abba a hibába, hogy azt gondoltam, valaki azért nem engem választott, mert Jucuska szebb, magasabb, vékonyabb, meg barna, aztán idővel rájöttem, hogy ha ez így lenne, akkor elég nagy gondban lennének azok, akiknek a vonásai nem felelnek meg a klasszikus szépségideálnak (beleértve számtalan népszerű modellt is), alacsonyabbak, nem látszanak ki a bordáik, szőkék, feketék, vörösek, meg az emberiség is, hisz már rég kihaltunk volna. Az azonban lehetséges, hogy Jucuska kedvessége, önfeledt kacagása valóban sok férfi szemében vonzóvá teszi őt. Nem mondanám, hogy a külső nem számít, hisz mégiscsak a külső alapján alakul ki bennünk az első benyomás egy másik emberről, és tény, hogy szebb, igényesebb külsővel könnyebb ismerkedni, de sokféle szépségideál és ízlés létezik. Kinek a szőke, kinek a barna, ahogy mondani szokták, és milyen igaz. Azzal, hogy kinek milyen nő az esete, nem tudsz mit kezdeni. Viszont ha minden férfi olyan csajjal járna, mint amilyenről azt állítja, hogy az esete, akkor csak a legszexibbnek kikiáltott hollywoodi színésznőknek, playmateknek és azok hasonmásainak lenne pasijuk. Szerencsére, ez sincs így.

Az én tapasztalatom az, hogy mint már említettem, a pasik elsősorban nyugalomra vágynak egy nő mellett (hosszabb távon), nem szeretik a problémás csajokat. Még magamnak is fájt ez bevallanom, de a Grimm mesék és az egész estés Walt Disney mesefilmek ezen a téren csúsztatnak. Nem, a férfiak döntő többségének esze ágában sincs téged megmenteni. És nem akarják neked bebizonyítani, hogy milyen értékes is vagy valójában. Lehet, hogy végeredményben megteszik - már ha nem veszik észre egyből, hogy önértékelési problémáid vannak és emiatt nem futnak el messzire -, és te idővel jobbnak, többnek, értékesebbnek érzed magad azáltal, hogy valaki szeret, de nem szándékosan. Ezt neked kell tudnod. Ha te utálod magad, folyton elégedetlen vagy, az kilátszik. Ráadásul a férfiak messziről kiszimatolják az ilyesmit és nem igazán jön be nekik. Míg ha elfogadod magad olyannak, amilyen vagy, és még ha nem is vagy teljesen elégedett, de legalább odáig eljutsz, hogy ez van és tudsz hozzá mosolyogni :-), egy szempillantás alatt megváltozik a kisugárzásod, és igen nagy mértékben nőni fognak az esélyeid arra, hogy az is beléd szeressen, akit annyira szeretnél. Remélem, jól döntöttél ;-)