Az írás mindig misztikum volt számomra. Az imádott vidéki könyvesbolt, amit a nagymamám vezetett és ahol a gyermekkoromat töltöttem egyszerre volt egy csoda és nagy rejtély számomra.

Miért térnek vissza rendszeresen a felnőttek, miért viszik haza a könyveket, és a nagymamám honnan tudja, hogy melyikbe van pont az leírva, ami annak a néninek vagy bácsinak nagyon fog tetszeni.

Miért pont abban a könyvben van?

Miért tud vajon mindenkinek mást ajánlani? Honnan tudhatta?

Miért csomagoljuk olyan nagy gondossággal be őket, amikor ha hazaérnek azonnal kibontják?

Ehhez hasonló kérdések kavarogtak a fejemben, miközben éveken át a lelkem mélyéig szippantottam be a könyvek illatát.

Teltek az évek és rájöttem, hogy minden könyv más nyelven íródott, másképp szólít meg és egészen más embereket. Mindazok a sorok, amik papírra kerülnek nyomtatott vagy elektronikus formában akkor fognak mélyre jutni, ha az olvasója beszéli az adott nyelvet. Elég ha csak egy mondata vagy akár az egész írás hatást gyakorol ránk, ezzel másképp gondolkodásra serkent önmagunkról, és a világunkról.

Pontosan ugyanezen munkálkodok évek óta jógaoktatóként, hogy az emberek több figyelmet fordítsanak önmaguk felé, befelé.

Igyekszem megmutatni nekik, hogy a legkalandosabb utazás, az a fizikálisan nagyon rövid de mégis oly hosszú út, ami az agyunktól a szívünkig vezet.

Számomra az, hogy ez a testük mozgatásán és elméjük mozdulatlanságán keresztül történik meg, vagy pár általam leírt sor elolvasása indítja el bennük az utazást, egyre megy.

Csak tényleg egyre menjen befelé.  

Az sem számít, hogy azonosulni tudnak a soraimmal, vagy pont ellenkezőleg. 

A lényeg csupán, hogy hasson!

Köszönöm, hogy olvasol! Odry